és az utolsó termények betakarítása
Az idei első szakkörre újra népesebb csapat
érkezett, reméljük, a maradék két órán is viszontlátjuk a tavalyi keménymagot!
A feladat nem volt egyszerű: a szúrós, apró szemű amarantot kellett először jól
összemorzsolni, majd különböző, kölcsönkért sziták segítségével elválasztani a
magot a pelyvától. Próbálkoztunk sok mindennel: egyik vödörből a másikba
öntöttük, hogy a szél vigye ki belőle a pelyvát, végül Laci találta ki a
megoldást: ha már eleget rostáltuk a magokat, és csak apró pelyva maradt közte,
a vödörbe jó nagyot kellett fújni (persze csukott szemmel), és akkor a mag bent
maradt, a pelyva kirepült belőle. Ennek a gyerekek körében népszerűséget
keltett eljárásnak persze voltak hátulütői is: a pelyva mindenhová berepült,
ahová nem kellett volna – ruha alá, a legkellemetlenebb helyekre..
De lényeg, hogy
nagyon jól szórakoztunk, és az óra végére lett kb. negyed kiló amarantunk, amit
majd a 29-i záró ünnepen kipattogtatunk és megeszünk!
Következő alkalommal egy meghívott vendég fog gyógynövényekről mesélni. Gyertek minél többen!
Következő alkalommal egy meghívott vendég fog gyógynövényekről mesélni. Gyertek minél többen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése